.: Carly:.
Az én egyetlenem feje olyan volt mikor letette a telefont, mint aki nem tudja mi is történt.
- Louis mi történt?
- Azt hiszem Liam agyára ment a munka.- tette az éjjeli szekrényre a készüléket.
- Fantasztikus. Akkor mi addig mit csinálunk még Harry és Liam észhez tér?
Louis elgondolkodott, majd kikelt az ágyból és a szekrényhez sétált. Hasra fordultam és érdeklődve figyeltem, ahogy felöltözik. Louis elbattyogott a fürdőig én pedig tovább lustálkodtam az ágyba.
- Te nem készülődsz?
- Máris.- gurultam az ágy széléig, majd onnan felálltam és elvánszorogtam a gardróbig.
Kerestem egy egyszerű, de elegánsabb ruhát, majd felöltöztem. Mivel kint a tél ellenére nem volt hideg nem öltöztem annyira rétegesen. Amint kiléptem a fürdőből Louis szeme kikerekedett.
- Mi az?
- Kint szakad a hó! Annyit hűlt 2 nap alatt a levegő, hogy inkább nem mennék ki így a helyedbe.
A mosoly lefagyott az arcomról, majd csípőre tettem a kezem. A fejem ingattam miközben felvettem egy vastagabb felsőt.
- Így már jó leszek?- fordultam körbe előtte.
- Nekem mindenben, jó nézel ki.- állt fel az ágyról, majd hosszasan megcsókolt.
Megforgattam a szemem és unottan elindultam lefelé. Odalent viszont 2 nagy bőrönd fogadott. Megtorpantam a lépcsőnél és tanakodva ingattam a fejem, hogy rájöjjek kié a bőröndök hada. Louis megállt mellettem és nyomott egy lágy csókot a nyakamra.
- Ha megint Robin hisztizik én esküszöm megverem, hogy értelmesebb legyen!- fontam magam előtt össze a kezem.
- Liambe se ártana azt csinálhatom én?- nézett rám kölyök kutya szemekkel. - Felhívom erre előadja nekem, hogy egy őrült elrabolta.
- Tényleg ezt mondta?- néztem rá nevetést visszafojtva
Louis bólintott én pedig alig tudtam visszatartani a nevetést. Tudtam, hogy Liam hülye, de ennyire azért nem néztem annak.
- Nem Robiné.- jött el a bőröndök mellett Lexie.- Hanem Ashleyé.
- Mi van?!
Leesett állal néztem Lexiere. Louistól is valami hasonló megdöbbenésre számítottam, de ő egyáltalán nem úgy reagált, mint ahogy én azt reméltem.
- Szakítottak.- mondta tömören Lex.
Próbáltam megemészteni, csak nem igazán sikerült. Értetlenül ráztam a fejem, majd Louira meredtem. Louis megrántotta a vállát, majd a csuklómat megragadva elhúzott a táska halom mellett. Felvettem a kabátomat és a cipőmet. Lementünk a garázsba, majd beszálltunk a fiúk kocsijába, mivel az a nagyobb és mert az szívecském nem engedett vezetni.
- Na akkor irány fát venni!- vigyorgott Lou.
- Juhúú!- tettem az izgatottságot.
Felnyílt a garázsajtó és már indultunk is. Louis besorolt a forgalomba én pedig felhangosítottam a rádiót. Élveztem a zenét ami éppen szólt. Louis a kormányon ütötte a zene ütemét én pedig úgy tettem mint aki énekli a dalt. A dal végén mindketten elnevettük magunkat. Louis elkanyarodott majd megállt a parkolóba.
- Adj egy szemüveget!- mutatott a kesztyűtartóra.
Lenyitottam és vagy 50 darabbal találtam szembe magam. Kivettem egyet, majd az ölébe dobtam.
- Úgyis felismernek minket, ha akarnak.- nyitottam ki az ajtót.
- Tudom, de istenien áll ez ismerd be!
- Igen.- siettem mellé.
Rákulcsolta a kezét az enyémre, majd beléptünk a főtérre, ahol a fákat árulták. Rengeteg választék volt. Előre mentem és a sok fa között kiszúrtam egy pont jót. Amin nem is túl nagy és nem is túl kicsi. Odasiettem és pont mikor megfogtam egy másik nő is rátette a karmait.
- Már megbocsáss, de ezt én láttam meg.- húzta maga felé a fámat.
- Azt nem hinném. Én fogtam meg először!
Lou a háttérben figyelte, ahogy elkezdjük cibálni a fát a nővel.
- Engedje már el! Nem érti, hogy én láttam meg először!
A nő családja olyan 5 perc után tűnt fel. Egy férfi és két kis lány. A lányok olyan 14 év körüliek volt a férfi pedig olyan 40 év körül járhatott.
- Édesem választottál már fát?
- Nem látod Jack, hogy itt van.- rántott egyet.
- Na ide figyeljen mivel tudnám meggyőzni, hogy hagyja ezt a fát nekem és a barátomnak. - mutattam a hátul bujkáló Louisra.
- Semmivel.
Ekkor az egyik lány telefonjából elkezdett hangosan üvölteni a Best Song Ever. Megcsillant a szemem és Louist a szabad kezemmel közelebb húztam magamhoz.
- Énekelj!- súgtam oda.
- Minek? Válassz inkább másik fát.
- Nem választok! Én láttam meg először.
Ha én valamit a fejembe veszek akkor nem tágítok mellőle és ezt ő is nagyon jól tudja.
- Rendben.- sóhajtotta.-
You know, I know, you know
I'll remember you
And I know, you know, I know
You'll remember me.
A két lány őrült sikoltásba kezdett amikor felismerték a hangját. Gonosz vigyor ült ki az arcomra.
- Kér... Kérhetünk autógrammot?
- Természetesen ha meggyőzitek anyátokat, hogy a miénk lehessen a fa.- vigyorogtam tovább.
Az anyjuk elgondolkozott, majd végig nézett a lányain akik nagy kérlelő szemekkel meredtek rá. A nagy sóhajtása után elengedte Louis pedig már lépett is oda a közös fényképre és az aláírásra. Amint végeztek én megindultam diadalittas mosollyal a pénztár felé a fámmal.
- Nyertem.- vigyorogtam Louira amikor rákulcsolta a kezét az enyémre.
- Adhatok még valamit?- kérdezte már az árus.
- Nem köszönjük.- válaszolta Louis.
Louis kifizette, majd a vállára kapta és megindultunk a kocsi felé. Beszálltam a kocsiba, míg ő betette a csomagtartóba a fát. Láttam, hogy rezeg a telefonja. Gyors megnyomtam a fogadás gombot és a fülemhez emeltem.
- Mi van Gerle pár kiromantikáztátok magatokat?
- Igen eltudtok jönni.- hallottam meg Liam mély hangját.
- Szerencsétekre még bent vagyunk a városba szóval mond a címet és megyünk!
Liam lediktálta a címet mire pont beült Louis is.
- Megküzdöttem vele, de bent van a kocsiba.
- Remélem azért két potyautast elviselsz még.
- Liamék?
Bólintottam, mire ő egy nagyot sóhajtott. Szegénykémet lefárasztotta már korán Liam szóval megértettem a reakcióját. Beindította a kocsit és már indultunk is a címre. Nem volt messze a tértől így gyorsan odaértünk. A két okostojás mivel még az előző napi ruháikba voltak dideregve ültek be a kocsiba.
- Csak nem fáztok?- fordultam hátra.
- Nem-nem dehogy.- legyintett Robin majd közelebb lépett Liamhez.
- Zsenikéink.- mondta Louis nevetve.
Visszaérve Robin és Liam páros elhúzódtak a szobájukba valahogy nem lepődtem meg rajta. Levettük a kabátokat és a cipőket és bevittük a fát majd elkezdtük felállítani. Én előkerestem a díszeket, majd annak is neki láttunk. Két óra elteltével nagy nehézségek árán készen lettünk. A nagy nehézség pedig Harry volt aki köntösbe fetrengett a kanapén. A feltevésem az volt, hogy Ashley miatt ilyen de nem mertem megkérdezni, mert Louist is megharapta azután, hogy megkérte menjen arrébb. Louis elégedetten bámulta a fát én pedig beleugrottam a nyakába. Átölelte a derekam és felemelt.
- Van egy kis karácsonyi meglepetésem.- súgta a fülembe.
- Elmehetnétek innét valahová máshová nyáladzani!- visított Harry a kanapéról.
Louis letett és elindult az emelet felé.
- Gyere hagyjuk magára Mr durcogit.
Estig fent voltunk a szobánkba és próbáltuk kitalálni milyen színű masnit kössünk Zayn és Naomi ajándéka köré. Majd egyszer csak karácsonyi dal ütötte meg a fülünket.
- Megjött a karácsonyi manó!!!- kiabált Niall.
Felkötöttem a piros szalagot és már indultunk lefelé. Lent mindenki kényelembe helyezte magát.
- Na akkor ki kezdi??- ült le izgatottan Zayn.
- Kezdjük mi!- álltam fel. - Hát mivel húzni kellett és ezt csak ti fiúk magatok közt oldottátok meg ezért mi annak a párosnak adunk akinek az egyik tagja annyira izgatott, hogy nem állította be a haját, hogy még a boxerébe is alig tud megmaradni.
Zayn vigyorogni kezdett, majd Naomi odajött és hosszan megölelt.
- Szerintem kérjél neki egy nyugtató olaj masszást.- súgtam a szőkeség fülébe.
Szegény addig nem értette amíg ki nem nyitotta az ajándékot. Mikor meglátták a wellnes hétvégés utalványt mindkettő úgy vigyorgott mint aki lefagyott volna. Tudtam, hogy elakarnak utazni egy hétvégére valahová ezért mi megelőlegeztük nekik.
- Na akkor azt hiszem mi jövünk.- tette félre az ajándékát Naomi. - Mi egy olyan párost húztunk akik voltak már majdnem szülők, és mindkettő béna volt érzelem kimutatásba.
Robin fogta a fejét, majd odamentek és megölelték Zayn és Naomit. Naomi átadott egy nagy dobozt Robinnak aki azonnal leült vele. Robin megakarta rázni a dobozt, de Zayn közbeavatkozott.
- Szerintem inkább nyisd ki.
Az oldalán apró alig látható lyukak voltak, piros karácsonyfás csomagolóval volt becsomagolva. Liam óvatosan kezdte el felbontani, szerintem attól félt, hogy a képébe robban valami. De amikor kinyitották mindkettejüknek elakadt a szava. Egy nyuszi volt benne.
- Tudjuk, hogy nem épp karácsonyi állat, de az eladó azt mondta majdnem annyi baj van vele mint egy gyerekkel. A cuccok pedig már a szobátokba vannak.
- Hát ....hát ez nagyon aranyos.- mondta Robin miközben kézbe vette a fehér apróságot.
- Miért pont nyuszi?- kérdezte Liam.
- Megfogod szeretni.- tette a kezébe Robin.
Liam is elmosolyodott majd simogatni kezdte az apróságot.
- A mi jelöltük imád romantikázni a titkos helyükön és imádja a nyugodt hétvégéket ezért egy Bora Borai úttal ajándékozzuk meg Louist és Carlyt.
Teljesen váratlanul ért a dolog. Megöleltem Robint majd visszaültem a helyemre. Lexie felállt és Harry felé fordult.
- Tudom Harry, hogy rosszul jött ki de egy párterápiás masszás bérletet vettünk nektek. De ha nem szeretnél rá elmenni, majd egy másik lánnyal akkor ki tudom cseréltetni.
- Nem nem kell nagyon köszönöm.- erőltetett magára egy mosolyt Harry. - Én viszont nektek New York egyik legjobb szállodájába intéztem egy romantikus éjszakát teljes ellátással.
Niall lepacsizott Harryvel, majd Lexie hosszasan megölelte. Miután mindenki elmerengett az ajándékán Liam felállt az apró ajándékával, majd megindult felfelé.
- Igazságtalanok vagytok! Mindenki elmegy valami Wellnes izére mi meg majd nyúlpesztrát játszunk?
- Liam nektek ez kellett!- mondtam a szomorú valóságot.
Szükségük volt rá, mert ők ketten azok akik felelősségteljesek, de egy gyerekre nem készek.
- 5 perc körül mondta a diszpécser.
.jpg)
