93.rész (2. évad 23.rész)

Beszálltunk az autóba, majd Angela ismertette ismételten a napi programot.
- És 17:40- kor a  The One Show-ba kell érnünk.- fújta ki a levegőt.
- Csak ennyi van mára?- csodálkozott Ashley.
- Ez is sok!- jegyezte meg Lexie, akin még látszottak a betegség nyomai.
Szegény egy kicsit nyúzott volt és ezt még a smink sem tudta eltakarni, de Naomi hasonló cipőben járt. Az út nem volt hosszú a rádióközpontig. De annál idegesebb voltam. Liam végig vezette a combomon a kezét ami most nem volt a legjobb döntése, mert még jobban frusztrálttá tette a helyzetet.
- Liam ezt nem itt és nem most kellene.- hajoltam közelebb hozzá és a fülébe súgtam.
- De akkor este számon kérem!
Elnevettem magam. A vállára hajtottam a fejem és hallgattam a többiek beszélgetését. Mellettem ült Ashley aki valamiért már megint összeveszett a Harryvel.
- Ash, minden rendben?- fordultam felé.
- Persze csak ez a majomka megint normátlan. - morogta.
A szám elé tettem a tettem a kezem, hogy ne lássa a vigyort a képemen.
- De azért menni fog az interjú?
- Én nem fogok hazudni senkinek.
- Azért lehetőleg nem kell elhordani mindennek a mi kis esti gyakorlataink.- szólalt meg Harry.
- Ha tovább szórakoztatsz, azt is elmondom.- fordította el a fejét a másik irányba.
Visszahajtottam a fejem Liam vállára, majd lehunytam a szemem, de azonnal ki is nyitottam, mert elkezdett Ashley kiabálni.
- Nem fogok bemenni, ha így csinálsz!
- Miért veszekedtek?- nézett értetlenül Angela.
- Elég legyen. Ha nem akarsz velem lenni akkor miért nem hagytál már el?- fordult Harry a cicája felé.
Ashley nem válaszolt. Csak csendben ült és bocsánatkérően nézett Harryre. Sokat veszekednek, de szerintem annyira aranyosak együtt.
- Itt is vagyunk.- nézett ki az ablakon.
Nagy levegőt vettem és elkezdtünk kiszállni. Először Liam ment én pedig követtem. Felém nyújtotta a kezét én pedig elfogadtam. Ahogy a rajongók megláttak vegyes érzelmekkel fogadtak. Liam a derekamra csúsztatta a kezét. A többiek is sorba kikászálódtak a kocsiból. A fiúk integettek a rajongóknak mi pedig mellettünk álltunk. Láttam a többieken is, hogy nem igazán tudja mit is kellene tennie. Liam és Louis volt az aki komolyabban vette a mutassuk be a barátnőt a directionereknek. Megfogta a kezem és odavezetett a lányokhoz akik egy kordon tartott vissza és a biztonsági őrök. A lányok sikoltoztak, amint odaértünk. Kedvesen mosolyogtunk rájuk ők pedig elhalkultak amint Louis a szája elé tette az ujját.
- Hogy hívnak?- mutatott rám az egyik agyon rajzolt lányka.
- Robin.- válaszoltam kedvesen.
- A többiek miért nem jöttek ide?- nézett szomorúan egy másik.
- A lányok nem igazán érzik magukat jól biztos ezért.- mondta Louis.
- Hé gyertek, mert már rég bent kéne lenni.- kiáltott oda Harry, mire a lányok sikoltásba kezdtek.

92.rész (2.évad 22.rész)

Leesett állal ültem az asztalnál. De nem csak nekem hanem a többieknek is. Az állam konkrétan az asztalt súrolta. Ezt, hogyan és mikor? Lehet, hogy én vagyok megint a lemaradott ember, de ez mikor történt? Liamre néztem akin szintél észre lehetett venni a döbbentséget de talán annyira nem mint rajtam. Angela a szája előtt tartotta a kezét és a sírást visszafojtva bólogatott. Robert felegyenesedett mire Angela a nyakába ugrott. Mindenki tapsolásba tört ki. A pincérek közbe felszolgálták a vacsorát.

____________________

Otthon fáradtan dőltem le az ágyba. Rosszul voltam, fájt a fejem és émelyegtem. Liam leült mellém az ágyra és éppen a nyakkendőjével bajlódott. 

- Segítsek?-  néztem rá.

Válaszul csak megvonta a vállát. Felültem és felé fordultam. Elkezdtem lassan kibontani a szépen megkötött nyakkendőjét. Hirtelen köhögő roham jött rám. Eldőltem az ágyon és próbáltam meg nem fulladni. Liam aggódva rám nézett, majd felugrott az ágyról.

- Hozok neked egy kis teát. Kérsz még valamit esetleg?

- Egy takaró jól jönne.- motyogtam.

- Meglesz.- mosolygott majd becsukta maga után az ajtót.
Visszadőltem  az ágyra lecsuktam a szemem és próbáltam elaludni. Sosem éreztem magam ennyire rosszul. Talán az étteremeben ehettem valami rosszat. Elgondolkoztam, hogy mit is ettem. A nagy gondolkozás közepette elaludtam. Amikor ismét kinyitottam a szemem egy pokróc volt a hátamra terítve és valaki hátulról ölelt magához. Megfordultam és az ölelésébe bújtam. Nyomott egy lágy csókot az ajkamra majd küldött felém egy mosolyt.
- Jobban vagy?
- Van fájdalom csillapító?
- A kis asztalon.- bökött a túl oldalamra.
Átfordultam és felültem az ágyon. Bevettem a gyógyszert, majd visszadőltem. A gyógyszer gyorsan kezdett el hatni, mert már nem szédültem és a gyomrom se imbolygott mint a tenger. Egy óra elteltével felkecmeregtem az ágyból és átöltöztem egy lazább melegítőbe, hogy ne a vacsorás ruhámba flangáljak a házban. Elindultam lefelé ahol a Carly és Lexie beszélgettek a konyha pultnál.
- Sziasztok!- ültem fel az egyik szabad székre.
- Jobban vagy?- nézett rám Lexie kikerekedett szemekkel.
- Mintha kicseréltek volna.- húztam ki magam.
- Ezt jó hallani.- veregetett hátba Carly.
- A többiek?- néztem szét, mert a nappaliba csak Liam és Louis xboxoztak.
- Niall-t elküldtük a gyógyszertárba. Naomi fent betegeskedik ugyanúgy, mint Ashley. Zayn és Harry pedig ápolják a betegeket.- sorolta fel Lexie.
- És épp azt beszéljük, hogy ti ugyanazokat ettétek többnyire, és betegek is letettek.
- Bár rajtad elég gyorsan átment!- nézett végig rajtam Lexie.
- Jó orvosom volt. -lestem el Liam felé.
Tovább folytattuk a beszélgetést amikor az újdonsült menyasszony érkezett meg.
- Bocsika a késői zavarásért csak azért jöttem, hogy szóljak az interjút nem tudtam a hét elejére leszervezni ezért egy nap haladékot kaptatok tehát reggel 8-ra mindenki legyen itt felöltözve!
- Reggel 8?
Egy napra elég egy rossz hír nem hogy kettő. Louis és Liam kezéből kiesett a console, Carly majdnem megfulladt a szőlő szemtől amit bekapott nekem leesett az állam és Lexie pedig a székről esett le majdnem a döbbenettől. Angela várta a válaszunkat. Egyik lábáról a másikra állt és kimutatta, hogy iszonyatosan unatkozik. Ezt természetesen a fiúk azonnal észrevették és válaszul bólintottak.
- Akkor jó.- mondta és már el is hagyta a házat.
- Én viszont megyek mert nem fogok reggel felkelni. Louis jössz?
- Megyek.
Louis és Carly egy perc alatt elhagyták a nappalit. Őket nem sokra rá követte Lexie és mondta nekünk, hogy megjönne Niall akkor küldjük fel. Én leültem Liam mellé mire ő magára húzott és a nyakamnál átkulcsolta a kezét.
- Akarsz játszani?
- Még nem játszottam.- vettem el tőle az egyik kapcsolót.
Elindított egy játékot és már játszottunk is. Iszonyatosan béna voltam hozzá. Legalábbis állítása szerint, mert mindig a csapat társamat lőttem le. Szerintem viszont nagyon is jól játszottam. Nem tudom meddig játszottunk, de én hamar elaludtam a karjaiba.
Reggel arra ébredtem, hogy Carly a fülembe suttog. Megakartam ütni, de nem sikerült.
- Nem ártana készülődni a jövőbeli Mrs Peterson hamarosan ideér.
Felpattantam az ágyról és felszaladtam a fürdőnkbe. Gyors lezuhanyoztam és felöltöztem majd rendbe szedtem magam. Sosem készültem el ilyen gyorsan. Mikor kijöttem a fürdőből egy teljesen felöltözött Liammel találtam magam szembe.
- Mehetünk?- kérdezte.
Aprót bólintottam majd elindultunk lefelé. Lent Ashley, aki már egész jó színbe volt az ablakon át kémlelte, hogy mikor jön meg Angela.
- Itt van!- kiabálta el magát.
Mindenki az ajtó mellett állt meg sorba. Rákulcsoltam Liam kezére az enyém, majd vártuk, hogy belépjen.
- Na, látom mindenki időben elkészült!