2014. június 25., szerda

96.rész (2.évad 26.rész)

A kinézetet köszönöm Zoe-nak. Aki egy igazi művésznő!

.:Robin:.

Nem tudom mire készül Liam, de nagyon kapni fogunk még Angelától. Hiába mondtam neki, hogy legalább neki szóljon ő hajthatatlan volt. Miután a rajongók készségesen átengedtek minket és megígérték, hogy nem árulják el, hogy minket elengedtek sikerült lelépnünk és fognunk egy taxit.
- Áruld már el hová megyünk!
- Ez meglepi.- csókolt meg.
- Nem szeretem a meglepiket.-húztam el a számat.
Válaszul ismét megcsókolt. A taxis kevésbé értékelte, mint én. Liam folyamatos vigyorgása engem mindennél jobban kíváncsivá tett. Az út elég hosszú volt a Rádiótól. Liam vállára hajtottam a fejem, mire ő összekulcsolta a kezünket.
- Akkor legalább azt mond el, hogy milyen messze van.- suttogtam.
- Mindjárt ott vagyunk.
Sóhajtottam egy nagyot, mire ő felnevetett.
- Ne nevess ki.- vágtam mellkason.
- Itt is vagyunk!- vágott a szavunkba a sofőr.
Liam fizetett, majd kiszálltunk. A taxis nem várt már tovább is gurult. Én teljesen elámultam a nagy épülettől ami a szemem elé került.
- Hol vagyunk?- kérdeztem elámulva.
- Gyere.
Megragadta a karom és behúzott az épületben. Egészen a liftig húzott ott megállt és megnyomta a hívógombot. Ennyire még nem láttam izgatottnak. Ahogy megjött a lift szó szerint berántott rajta.
- Komolyan mi van itt, hogy ennyire be vagy sózva?
- Még mindig meglepetés.- vigyorgott.
- Abba hagyhatnád ezt a vigyorgást.- löktem meg a mellkasát, mire ő elkapta a kezem és magához húzott.
 - Több millió lány ájuldozik a mosolyom után és neked nem tetszik?- vonta fel a szemöldökét.
- Még jó, hogy annyira szerény vagy.- csókoltam meg, hogy ne tudja elrontani a pillanatot.
A csóknak a lift vetett véget. Kinyílt az ajtó mi pedig kéz a kézben kisétáltunk rajta. Végig sétáltunk egy hosszú folyosón, majd egy nagy ajtó előtt megálltunk. Liam kikotort a zsebéből egy kulcsot, majd a zárba helyezte.
- Felkészültél?- nézett fél szemmel rám.
Aprót bólintottam ő pedig nyitotta az ajtót. Bent az utat rózsaszirmok mutatták. Teljesen elámultam tőle. Romantikusnak találtam.
- Tudod rég voltunk kettesben és arra gondoltam, hogy a baba projektet...
- Én nem akarok gyereket!- vágtam rá azonnal.
- Ha hagynád, hogy befejezzem.- hajolt közelebb.- Szóval a baba projektet inkább tegyük félre, mert még egy kicsit korai volna.
Egy nagy kő esett le a szívemről, hogy ő is így gondolja. Felkapott menyasszony stílusba és elindult velem befelé. Egészen a hálóig meg sem állt. Eldöntött az ágyon és lassan csókolgatta a nyakamat. Megszabadított a felsőmtől, majd a melltartómmal játszadozott. A nyakát szívogattam mire mély nyögések törtek elő belőle. Liam addig-addig küszködött a fehérneműmmel, hogy sikerült megszabadítania. Nekem pedig sikerült a felsőjét leszednem.
- Na hogy is van ez, hogy nem akarsz tőlem gyereket?- nézett rám.
- Belőled egy is sok.- csókoltam meg, közben fordítottam a helyzetünkön így én kerültem felülre.
- Ezt még nagyon megbánod.- mondta nevetést visszatartva.- Szóval szerinted belőlem egy is elég?
- Igen.- közöltem vele az egyszerű tényt.- De azért majd szeretnék egy apró Liamet.
- Mindig tudtam!- mosolyodott el.
Ledőltem mellé és a mellkasára hajtottam a fejem. Liam egyáltalán nem tűnt elkeseredettnek.
- Nem is bánod?- néztem fel rá.
- Mi csodát?- értetlen tekintettel figyelt engem.
- Hát tudod, hogy nem szexelünk.
- Nem azért hoztalak ide. Hanem azért, hogy kettesbe legyünk és ne zavarjon meg minket senki. Bár egy picit bánom.- ajkai lefelé görbültek.
- Na majd egy kicsi talán még is lesz. Meddig szándékozol itt maradni?- ültem fel az ágyon.
Hátra igazítottam a hajam, hogy ne lógjon a szemembe. Felkecmeregtem az ágyról és elindultam kifelé.
- Hová-Hová?- ült fel ő is.
- Meglepi.- vontam vállat.
Instaggram | via Tumblr- Várj mutatok valamit.- intett, hogy menjek vissza.
Sóhajtva mentem vissza mire ő megragadta a kezeim és magára rántott.
- Boldog útószülinapot!
Végig simítottam a szakállán, majd lágyan megcsókoltam.
- Nem mondtam már, hogy borotválkozz meg.- piszkáltam tovább a szakállát.
- Ennyire zavar?- kérdezte felháborodva.
- I...
Nem tudtam válaszolni, mert a nyakamba fúrta az arcát és szívni kezdte. Kezei a derekamra tévedtek mire én megugrottam egy kicsit.
- Csikis vagy?- csillant fel a szeme.
- ÁÁhh dehogyis.
De már késő volt Liam őrült csikizésbe kezdett. Sírtam a nevetéstől és már fájt a nevetés. Mikor abbahagyta én visszamásztam rá és a farmerjének a gombjával kezdtem el játszadozni.
- Szóval világsztár hol is tartottunk?- gomboltam ki az elsőt.
- Ahol szeretnéd.- nyúlt az állam alá így a szemébe tudtam nézni.

2014. június 22., vasárnap

95.rész (2. évad 25.rész)

.:Louis:.

A kiviharzó leányzó nem nézett senkit. Csak azt kiabálta, hogy " Nem vagyok tovább hajlandó elviselni". Még engem is majdnem fellökött. Visszamentem a többiekhez, akik leginkább azzal voltak elfoglalva miért is rohantak el mindketten.
- Szerinted mi történt odabent?- fordultam Liam felé.
- Szerintem csak megint a szokásos.
- Hihetetlen most muszáj lemondanom az esti műsort. - dühöngött Angela.
- Miért kellene?- nézett Robin a szőkére.
- Mert ha ez a két hülye már bocsánat ezt csinálja, nem tudok segíteni. Itt még csak-csak tudtam magyarázatot adni, de ott élő műsorba mit hoztok fel, ha összevesznek? Lemondom, és ha minden rendbe lesz, akkor bepótoljuk az egészet. - vette elő a telefonját.
Amíg Angela elment telefonálni addig mi összeszedtük a cuccunkat. Liam félre húzta Robint majd egy kisebb vita alakult ki közöttük. Nem értettem, hogy min veszekednek, de biztos voltam benne, hogy nem mindennapi a vita témája. Carly rákulcsolta a kezemre a kezét majd elindultunk a kijárat felé.
-LIAM TI IS! - kiabált Angela.
Úgy rohantak utánunk, mint akiket seggbe rúgtak bár amilyen ideges a főnökasszony lehet, hogy valami hasonló eset történt. Visszamentünk a kitartóan várakozó csapathoz, akiknek dedikáltunk és készítettünk velük még képet. Liam odasúgott valamit az egyik rajongónak, aki vadul elkezdett bólogatni. Visszanéztem Carlyra aki éppen mély csevegést folytatott a többi lánykával, legfőképpen rólam.
- Carly mehetnénk?- szakítottam meg az eszmefuttatást.
- Persze. - mosolyogta.
Összekulcsoltuk a kezünket és elindultunk vissza az autóhoz. Sokkal rosszabbra számítottam a rajongókkal kapcsolatban. Először azt hittem majd megdobálják valamivel őket, de úgy látszik csalódnom kellett persze jó értelembe.
- Mindenki itt van?- nézett ki Zayn.
- Igen. - mondtam és beszálltam Carly után.
Becsukták az ajtót és már indultunk is. Ashely az ablakon kifelé bámult miközben valami dalt dúdolt. Carly és Niall valamin összeszólalkoztak, hiszen az én drágám váltig állította a saját igazát. Nem akartam bele avatkozni. Zayn éppen hátradőlve próbált aludni, Naomi pedig csendesen üldögélt. Ahogy figyeltem őket azon gondolkoztam, hogy melyikkőjüknek mit lehetne venni karácsonyra, hiszen az is itt van a nyakunkon. 1  hét és itt a nagy pihi szezon, ami 3 napból fog állni. Abból az egyik a józanodásra van szánva ugyanis az elmaradt szülinapokat pótoljuk. A mély gondolatmenetemet az zavarta meg hogy a fékezéstől az alvó Zayn rám dőlt.
- Mássz le rólam!- löktem félre. - Van elég hely!
- Hogy volna? Épp annyian vagyunk, amennyi hely van. - fordult hátra a főnökasszony.
- Hát van két üres hely.
- Liamék. - néztünk össze a többiekkel.
- Visszamegyünk értük?- nézett Harry a vezető ülés felé.
- Nagy gyerekek már, meg tudják egyedül is oldani. Majd ha visszaérnek, felhívunk. - javasoltam.
- Jól van. - sóhajtotta végül egy nagy hatásszünet után Angela.
Ahogy visszaértünk a mi kis csendes lakásunkhoz egy emberként törtettünk be az ajtón. Én voltam az utolsó. Becsuktam az ajtót és a telefont Harryhez vágtam.
- Mit kezdjek vele?- kérdezte flegmán.
- Hívd fel a két jó madarat. - dörmögte a párnából Carly.
- Hagyd, őket majd jönnek, ha akarnak. - lépett be a konyhába Lexie.
Leültem Carly mellé. Szegény nem tudom mitől fáradhatott el ennyire, de már majdnem elaludt. Felvettem a kezembe, majd lassan elindultam az emelet felé.
- Louis egy mérkőzés?- kiabált utánam Niall.
- Felviszem és utána jövök. - fordultam vissza.
- Tudok a saját lábaimon is menni. - dörmögte Carly a mellkasomba.
- De ismerd be, hogy élvezed.
Aprót bólintott, majd ismét lecsukta a szemeit. Annyira aranyosan tetette, hogy már alszik, hogy mosolyt csalt az arcomra. Óvatosan belöktem az ajtót és lefektettem az ágyra. Ő magzatpózba helyezkedett el és békésen próbált aludni.
- Aludj jól. - nyomtam egy puszit a homlokára.
Dörmögött valamit, de nem értettem a párna miatt. Halkan becsuktam az ajtót és elindultam lefelé ahol Niall már várhatott. Lefelé menet viszont furcsa hangok ütötték meg a fülemet. Körbe kémleltem, de semmi mozgás nem volt. Harryék szobája mellette mentem el és megint meghallottam azokat a furcsa hangokat. Szóval Harry megint a békülő szexet választotta. Azt nem tudom, hogy vette rá Ashleyt de nagyon ügyesen csinálta.
- LOUIS!!- ordított fel Niall.
Niall nem tudom melyik részét nem értette annak, hogy ne kiabáljon, mert valaki aludna az a valaki Carly. Kettesével szedtem a lépcsőfokokat, hogy minél hamarabb elhallgattassam a zaj forrását. Ahogy leértem Niall már a kontrollerekkel kalimpált. 
- Mindjárt csak iszok!- mutattam fel az egyik ujjamat, hogy várjon.
- Csak siess, már úgy le akarlak győzni. - vigyorgott önelégülten. 
Niall mindig nagy reményeket fűz magához aztán meg jól pofára esik. Annyiszor akart már leverni, hogy a 10 ujjam nem volna hozzá elég, hogy megszámoljam, de természetesen sosem jön neki össze. Ő az a típus, aki beleéli magát a győzelembe és már majdhogy nem pezsgőt bont magának, csak aztán rá kell jönnie engem nem tud megverni. 
- Úgysem fogsz megverni. - vettem ki a narancslevet a hűtőből. 
- Csak figyelj!- ugrott le a bárszékről és már rohant is a TV elé.
Nem tudtam komoly ellenfélnek nézni Niallt hiszen túlságosan elvicceli a dolgokat. De hát egy ilyen is kell a csapatba. Leültem mellé, majd belekortyoltam a narancslevembe. 
- Kezdhetjük? - fordult felém.
- Persze. - letettem a dohányzóasztalra a poharam és elvettem tőle az egyik irányítót. Niall elindította és mindketten átkapcsoltunk a játékra. A körülöttünk zajló események teljesen kizárultak, csak a játékra figyeltünk. Az első gól után, amit szereztem még jobban bedurvult a mérkőzés. Onnantól pedig mintha csak az igazi mecset néztük volna. Kiabáltunk, becsméreltük egymás játékosait, csak amit mindig szoktunk.
- Szívem moderáld már magad.- jött be Lexie. 
Niall leállította a játékot és a barátnőjére meredt. Szeme kétségbe esetten nézett a mérges Lexire.
- Istenem!- fogta meg a fejét, majd mögénk sétált.- Nem számít, hogy nyersz vagy veszítesz, tőlem kapni fogsz valamit. - adott egy apró csókot a nyakára.
Niall mintha feltöltődött volna. Visszanyomta a játékot és újból nekiestünk csakhogy most mintha kicserélték volna Niallt. Úgy cselezett, úgy védett, ahogy eddig sosem. Kikerekedett szemekkel próbáltam védekezni, de nem sikerült.
- Mit csináltok? - jött le az álomszuszék.
- Nyerek. - vágta rá Niall.
Megvontam a vállam Carly felé mire ő elmosolyodott. Alig volt 1 perc volt a játék végéig Niall pedig elég jól el volt húzva tőlem. 
-3...2...1...- számoltak vissza a lányok. 
- NYERTEM!!- ugrott fel, majd megcsókolta Lexiet.
Hátradőltem majd fintorogva figyeltem, ahogy Niall örömébe ugrált. Azt hiszem most nyert először ellenem.
- IGEN!! NYERTEM!!!
Carly a vállamra tette a kezét, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Hátradöntöttem a fejem és élveztem a pillanatot. A csodálatos kényeztetésnek a telefon csörgése zavarta meg. A lábammal próbáltam elvenni az asztalról a készüléket, mivel lusta voltam felállni. Carly miközben leült mellém oda dobta.
- Csak, hogy ne kelljen felállnod.
- Haló! Nem még nem értek vissza...persze azonnal felhívunk oké Helló. - tettem le a készüléket.
- Angela?
- Igen. - mondtam, majd eldöntöttem a kanapén és megcsókoltam. 
A csókunknak az ajtó csöngője vetett véget. Niall odarohant és mutatta, hogy maradjunk nyugodtan. 
- Hol van ő?